Úgyis minden úgy történik, ahogy történnie kell?

"Úgyis minden úgy történik, ahogyan történnie kell." - ismét "kedvenc" mondásaim egyikét hoztam nektek. Talán az egyik legellentmondásosabbat.

Mert egyrészről csodálatosnak tűnik az ősbizalom oldaláról megközelíteni ezt a mondást. Igen, ha hiszel, ha bízol abban, hogy a világban/univerzumban végső soron egyfajta rend uralkodik, és mindennek oka van, akkor valóban, ebben a (számunkra magasabb szintű, nem feltétlenül átlátható) rendszerben minden úgy történik úgyis, ahogyan történnie kell.

Ugyanakkor engem nem tud nem piszkálni ez a mondás. Szerintem túl könnyű kifogást tud nyújtani, hogy miért ne tégy semmit, miért fogadj el mindent úgy, ahogy van. Túl kézenfekvő erre a mondásra hivatkozva nem csinálni semmit, nem aktivizálni magad, nem tenni a vágyaidért, és ha valami nem valósult meg, akkor széttárni a kezed és azt mondani, "ennek így kellett lennie"; ha pedig (bármilyen okból is) nem lépsz és nem teszel, akkor erőfeszítésmentesen lehet kifogásként használni, hogy ha "úgy van megírva, majd úgyis megtörténik".

Felelősséged van az életed irányításában, tenni a vágyaidért, az álmaid beteljesüléséért. Igen, végső soron minden úgy történik, ahogyan történnie kell. De miért nem alakítod úgy a történést te magad, hogy a vágyaid szerint alakuljon, és boldogságot hozzon az, aminek történnie kell a cselekedeteid által?