Halogatásaid II.

A halogató személy "típusa" és a halogatás folyamata szerint

A HALOGATÓ SZEMÉLY TÍPUSA SZERINT (itt aztán bőven lehetne írni a típusokról, én most csak a leggyakoribbakat emelem ki, többet nem bír el ez az írás)

- A túlvállaló: aki elvileg nem "szándékosan" halogat, hanem egyszerűen csak azért, mert egy nap 24 órából áll, és nem többől. Túlvállalásos halogatás esetén mindig érdemes megnézni, nincsenek-e problémák pl. a nemet mondás, az elvárások, a megfelelni vágyás, a bizonyítani vágyás-önbizalom témakörökkel (természetesen lehetnek még más területeken is, de ezek viszonylag alapvetőek). A túlvállaló halogatással általában együttjáró érzések: lelkifurdalás, nemteljesítésből ill. késedelmes teljesítésből adódó stressz, önostorozás stb.

- Pató Pál úr: aki teljesen rendben van a halogatással. Ő az a típusú halogató, akit, ha megkérdezel, nem zavarja-e a háromnapos mosatlan edényhalom, azt fogja válaszolni, hogy nem, és igazat mond. Lehetőség szerint élete minden területén kerüli a kihívást jelentő helyzeteket és mindenféle ezekkel járó esetleges stresszt, helyettük valami olyan tevékenységet választ, amiben igazán örömét leli.

- A struccpolitikát folytató: aki úgy gondolja, könnyebb halogatni, mert ha nem vesz tudomást dolgokról, akkor talán kikerülhetőek/nem léteznek/megoldódnak maguktól. Álmodozik, tervez, mert vágyna rá, hogy másként legyenek a dolgai, de azok megvalósításáig nem jut el, mert úgy véli, ha nem tesz semmit, abból nagy baj nem lehet, nem érheti kudarc. Saját, biztonságosnak vélt közegében mozog, onnan kilépni nem nagyon akar, nem igazán kockáztat, sokat beszél, de keveset vagy egyáltalán nem cselekszik. Ennek következménye viszont az örökös vágyakozás a jobbra, szebbre, másra, annak meg nem valósításából adódóan viszont hiány- és frusztráltságérzet, valamint önostorozás alakul ki, és gyakran (tudattalanul is akár) pótcselekvésekbe fog a hiányérzet elfedésére.

- A perfekcionista: Aki mindig a tökéletes időpontra/alkalomra vár, és nem veszi észre, hogy ő maga tudná tökéletessé tenni a pillantatot, ha nem halogatna. Vagy más oldalról megfogva: megfelelő pillanat rengeteg lenne, hogy lépjen, tegyen magáért, de akármilyen okból kifolyólag is (félelem, előrevetített aggodalmak, elvárások stb.) kvázi kifogásként használja azt, hogy még nem tökéletes a helyzet valamire.

- A krónikus halogató: Az ilyen típusú ember halogatása egy működésbeli diszfunkció, kívülről nézve ő a megbízhatatlannak titulált egyén. Élete szinte minden területén és szinte minden esetben halogat, semmit sem kezd el, és semmit sem fejez be igazán. Bár, ha erős környezeti nyomás helyeződik rá, bizonyos esetekben lehetséges pozitív irányú elmozdítása ebből az állapotból, de alapvetően szakember segítségét igényli.

A HALOGATÁS FOLYAMATA SZERINT

- Aki nem vág bele: Ő az a halogató, aki különböző lehetséges okok miatt bele sem fog a végrehajtásba, a cselekvést magát sem kezdi meg, vagyis a halogatás miatt egyáltalán nem válik az esemény részesévé.

- Aki nem fejezi be: Ő pedig az a halogató, aki már az esemény részese, egy darabig akár aktív alakítója is, ám valamilyen okból kifolyólag nem tud teljes mértékben vagy akár részben sem eljutni a megvalósításig, a kivitelezésig.

Ha ezek után azt kutatod, a fentieknek vajon mi lehet az oka, akkor jó úton vagy, figyeld az oldalt, és olvasd el a Halogatásaid III-at a jövő héten!

Folyt. köv.