Egy transzgenerációs történet

Szilvi többek között kapcsolódási és párkapcsolati problémákkal érkezett hozzám. Úgy érezte, mindig ugyanazokat a köröket futja a férfiakkal, sosem találkozik olyannal, akivel rendben mehetnének a dolgok. Ideig-óráig jó, aztán "mindig történik valami", emiatt komoly önértékelési problémái alakultak ki ("miért nem kellek igazán senkinek?"), és elindult az önostorozó kognitív torzítás útján is ("biztosan bennem van valami hiba, velem nem stimmel valami").

Hétről hétre folyamatosan fésültük át élete történéseit és azok tudattalanban rögzült lenyomatait a TE módszerrel, átbeszéltük a megéléseit és érzékeléseit, ezek során pedig felismerődött sok-sok séma, feszítő ellentmondás és változtatnivaló, amik egyike sem volt könnyű, de Szilvi becsülettel dolgozott mindegyiken. Az "előmunkáknak" köszönhetően pedig a napokban egy enyhén módosult tudatállapotú imaginációs gyakorlat során felbukkant a tudattalanjából, hogy a felmenői között számtalan nő veszített el gyermeket valamilyen módon, emiatt ő maga hordoz transzgenerációs fájdalmakat magában. Lehunyt szemmel, ebben a "más világban" kapcsolódva a tudattalanjához, egyértelműen érkeztek a válaszai önmaga számára:

"Szerinted miként, milyen módon funkcionál benned ez a lenyomat? – Figyelmeztet és megvéd. – Mitől? – Attól, nehogy nekem is át kelljen élni valaha is azt a fájdalmat, ami egy gyermek elvesztésével járhat. – Mit érzel, hogyan óv meg téged ez a lenyomat ettől pontosan? – Úgy, hogy nem enged olyan stabil párkapcsolatra találni, amiben gyermeket vállalhatnék. Túl nagy rizikó volna." Ezután a mondat után hosszú csend következett.

Rálelni egy gyökérproblémára sokszor olyan, mint egy arculcsapás. És mégis, egyben hihetetlenül felszabadító megélni, hogy nincs veled semmi baj, csak az elméd hajt olyan irányba, hogy azt az életet éld, amelyben a tudattalanodban futó programok beteljesülhetnek. Szilvivel az út végén vagyunk ezzel a felismeréssel? Még egyáltalán nem. Sok munka van még azzal, hogy kidolgozza magából ezt a fajta "önvédelmet", hogy egészséges párkapcsolatra lelhessen. Viszont mivel a gyökérproblémát megtaláltuk, a többi már "csak" a bogozgatnivaló. :)

Szilvi esete egyedi? Nem. Mindannyiótokkal tudattalanban rögzült hitrendszerekkel, meggyőződésekkel és sémákkal dolgozom a TE rendszerben. A történet maga egyedi? Igen. Mert ez Szilvié. Az ő múltjából, az ő családjából, az ő életét befolyásoló tényező, nem a tiéd még akkor sem, ha a te családodban is történt hasonló eset. Mindannyian más-más lenyomatokat hordozunk, általánosítani épp emiatt hibás és félrevezető. De ha szeretnéd érteni a saját életed történéseit, hogy mi működtet, mitől félsz, a vágyaid miért rekednek meg a vágyak szintjén, miért nem tudod valóságoddá teremteni őket, és szeretnél változtatni ezeken, akkor van rá lehetőség. Várlak szeretettel, mint mindig.
(Szilvinek nyilvánvalóan nem Szilvi a valódi neve, de hogy ne legyen felismerhető semmiképp, ezért neveztem a posztban így. :))