Társas befolyásolás, avagy hogyan hat rád a környezeted?

2023.09.05

Biztosan te is észrevetted már magadon, hogy másképp viselkedsz társaságban, mint amikor egyedül vagy. Ez önmagában nem meglepő tény, az viszont már lehet meglepő, hogy a szociálpszichológiai kutatások szerint hogyan befolyásolja a viselkedésedet a környezeted, a kapcsolódásaid következményeként hogyan változtatod akár a nézeteidet is (néha még úgy is, hogy talán észre sem veszed).

Herbert C. Kelman szociálpszichológus a '90-es évek végén alkotta meg a társas befolyásolás hármas rendszerét, melynek alapja az a megfigyelés volt, hogy a társas környezet különböző hatásokat képes gyakorolni az egyénre. 1997-es tanulmányában ez alapján három folyamatot különböztetett meg.

1., Behódolás – egy ilyesfajta kapcsolódásban a két szereplő a külső, függésben tartó személy és a tőle függő egyén, a függő személy pedig mindenképpen alárendelődik a másiknak azért, hogy számára kedvező reakciót kapjon tőle. A kedvező reakció lehet valamiféle jutalom elnyerése vagy büntetés elkerülése. Ez elsőre talán ijesztőnek tűnik, de gyakori eset, és nem feltétlenül negatív, gondolj egy szülő-gyerek kapcsolatra, ahol a kisgyerek azért rak rendet a szobájában vagy öltözik fel egyedül, hogy a szülő megdicsérje, és a dicséret után büszke magára, vagy lehet ez egy tanár-diák kapcsolat is, aminek során a diák kisötösért készít el egy extra projektmunkát. És nyilvánvalóan lehet egy kifejezetten ártalmas, akár bántalmazó kapcsolódás is, ahol a folyamatos büntetés elkerülése végett rendeli valaki alá magát a függésben tartó személynek. De hogy ne csak a szélsőségeket vegyük észre (azokat nagyon könnyű észrevenni): figyeld meg, mikor teszel valamit azért, nehogy a másik ezt vagy azt mondja/gondolja rólad, megsértődjön/megharagudjon rád, és a viselkedésével büntessen ("nem beszélek veled/milyen vagy te/akkor nem is szeretsz igazán stb.")…

2., Azonosulás (identifikáció) – a másik nézetének, álláspontjának átvétele. Ez a típusú kapcsolódás arra a természetes vágyunkra épül, hogy elfogadjanak (szeressenek) minket, és ezáltal megtaláljuk a helyünket a világban. Alapvetően ebbe növünk bele azzal, hogy kisgyermekkorban a szülői értékrendet követjük, az első néhány évben a szüleink viselkedése és normarendszere a személyiségfejlődésünk legfontosabb építőköve. Későbbi azonosulás esetén már járhat azzal egy ilyen kapcsolódás, hogy azért teszed magadévá a másik ember attitűdjét, mert teljesen egyetértesz a gondolkodásmódjával és a világnézetével, de bizonyos esetekben magában rejtheti azt a veszélyt is, hogy egyszerűen elveszíted önmagad. Talán te is találkoztál már olyan emberrel, aki szűrés és gondolkodás nélkül szajkózza valaki más nézeteit, felveszi a viselkedését, akár gesztusait is, egy azonosulási ponton túl már meg sem kérdőjelezi dolgok helyességét vagy igazságtartalmát, csak reflexszerűen magáévá teszi azokat (itt utalnék vissza a megerősítési torzításokról és a kognitív disszonanciáról szóló elmúlt két havi segítő írásomra). Nehéz, de próbáld észlelni, ha elkezdesz így működni! Észrevenni azt, ha oly mértékben azonosulsz, hogy elveszíted a kapcsolatot a saját belső hangoddal nem könnyű, de visszatalálni önmagadhoz mindig lehetséges.

3., Belsővé tétel (internalizáció vagy interiorizáció) – ennek az állapotnak már egy tudatos személy a feltétele, aki egy olyan stabil, önmagáról és a világról alkotott képpel rendelkezik, ami ugyan meghatározó, de egyben rugalmas is. Ez az az állapot, amikor valaki azért építi be a saját értékrendjébe a másik gondolatát, mert az tovább építi/szépíti őt, és hozzá tudja illeszteni ezeket a nézeteket a saját önreflexív rendszeréhez úgy, hogy azok az ő további fejlődését szolgálják. Ezek igazán emelő kapcsolódások, igyekezz meglátni és tenni értük, egyáltalán észrevenni, ha valaki ilyen hatással van rád: akire felnézel, akit tisztelsz, aki számodra hiteles, értékesnek tartod, és jól esik vagy jól esne kapcsolódni hozzá.

Mi kell ez utóbbihoz? Önismeret. Mert a környezeted így vagy úgy befolyásol (és ez rendben van!), de nem mindegy, hogy tudatos és önazonos életet élsz, vagy ügyesen, akár észrevétlenül manipulálnak, és ezáltal elveszíted a valódi éneddel a kapcsolatot.