Önsorsrontó folyamataid
Kognitív torzításnak vagy gondolkodási/logikai hibának nevezzük azt a folyamatot, amikor teljesen önkéntelenül olyan elméletek, hitrendszerek, meggyőződések lépnek működésbe benned, amik a valóságot torzítva (vagy akár teljesen figyelmen kívül hagyva) "lehúzóan" hatnak a pillanatnyi hangulatodra, érzéseidre, hosszú távon pedig önsorsrontó irányba képesek befolyásolni az információfeldolgozásodat, és az azt követő (külvilágból érkezett ingerekre adandó) reakcióidat.
Önbántásnak is nevezhetnénk a külvilág ilyen módon történő érzékelését, hiszen a torzításnak (pontosabban a mögötte húzódó hitrendszereknek, meggyőződéseknek vagy akár sémáknak) köszönhetően csupán az adott esemény rád vonatkozó negatív részleteit vagy képes befogadni, és azok alapján adsz viszontválaszt a külvilágnak.
Ha az alábbiak közül bármelyiknél is magadra ismersz, akkor érdemes elgondolkodnod, hogy mi minden dolgozik benned tudattalanul, miket hordozol magadban, amikkel saját magad akadályozod a boldogságod elérését.
- Túláltalánosítás: Egyszeri történésből általános következtetés levonása. ("Ezt elszúrtam. Nekem soha semmi nem sikerül.")
- Dichotóm (mindent vagy semmit) gondolkodás: Amikor minden fekete vagy fehér, átmenet nincs. ("Ha ez sem sikerül, akkor az egésznek semmi értelme… Ha nem jön össze, akkor meg sem érdemlem igazából…")
- Szelektív absztrakció (negatív szűrés): Egyetlen negatív részlet miatt a teljes egészet negatívan értékelni. ("Elrontottam valamit… teljesen alkalmatlan vagyok erre a munkára.")
- Pozitívumok figyelmen kívül hagyása: Pozitív dolgok lekicsinylése vagy jelentéktelenné tétele. ("Á, nem a tudásom miatt sikerült, csak mázlim volt… véletlenül sikerült.")
- Elhamarkodott vagy önkényes következtetés: gondolatolvasás ("Szerintem utálnak, biztosan azt hiszik rólam, hogy…") vagy jövendőmondás ("Azt írta, ma nem ér rá… biztos látni se akar többet, csak nem meri megmondani.")
- Magnifikáció és minimizáció (nagyítás és kicsinyítés): Negatív tulajdonságok felnagyítása, pozitívak lekicsinylése. ("Nem is akkora teljesítmény, amit véghezvittem, mindenkinek sikerülni szokott.")
- Érzelmi logika: A valóság érzelem általi meghatározása. ("Félek a magasságtól, tehát egy hetedik emeleti lakás erkélyére kimenni veszélyes.")
- Perszonalizáció (megszemélyesítés): A negatív eseményekért önmagad okolása, amikor indokolatlanul magadra húzol mindent – vagyis valójában nem te vagy a felelős a történtekért, nem te vagy a hibás, mégis úgy érzékeled. ("Biztos én tehetek róla, hogy…, Biztosan miattam történt, hogy…")
- Kell és kellene: Egyetlen lehetőség melletti voksolással minden más lehetőség kizárása. A klasszikus "nem tehetek másképp"-gondolkodásmód. ("De hát nekem ennyi idősen már úgy kell viselkednem, hogy… Én nem engedhetem meg magamnak, hogy… Nekem nem szabad…")
- Címkézés: Negatív önkép nevesítése. ("Béna/buta/hülye/ronda vagyok.")
Figyelj magadra és vedd észre, hogy milyen önsorsrontó programok futnak benned. Figyelj magadra és vedd észre, hol és hogyan akadályoznak ezek a hitrendszerek és meggyőződések (vagy akár minták) abban, hogy meglépd, amit szeretnél, hogy beteljesítsd, amire vágysz.