Halogatásaid I.
az aktivitás szempontjából
Sokan és sokféleképpen halogatnak dolgokat, ha te is azok közé tartozol, akik alkalmanként vagy rendszeresen életed egy-egy területén szembetalálkozol a dologgal, akkor ez az írás-sorozat neked szól. A halogatás, mint témakör (szokás szerint) rengeteg aspektusból vizsgálható, komplexitása miatt nem is lehetséges, hogy minden oldaláról bemutassam (így is olyan hosszú, hogy minimum három- vagy négyrészes posztsorozat születik belőle), célom ezzel az írással az, hogy az általam legfontosabbnak vélt oldalait azért mégis megismertessem veled, és elgondolkodásra késztesselek vele.
Fontos tudni, hogy akármelyik dimenzióját nézed is, bármelyik kapcsolatban állhat bármelyikkel (vagyis életed különböző területein akár más-más módon is működtetheted a halogatást), de más pszichológiai jellemzőkkel, illetve viselkedési mintázatokkal is összefügghet, így önmagában ez az írás-sorozat némi (alapos és figyelemfelhívó) rendszerezésre szolgál. Hogy ennél mélyebben láss rá a saját működésedre, már egyéni konzultációt igényel. Bármilyen bonyolult is a dolog, íme az első rendszerezési nézet, az aktivitás szempontjából.
AKTÍV VAGY PASSZÍV HALOGATÁS
Aktív halogatásnak minősül, ha tudatos döntést hozol valaminek az elhalasztásáról. Ha ilyen típusú ember vagy, akkor valószínűleg jó időérzékkel rendelkezel és jó az ún. time-managemented, viszonylag könnyedén tudsz priorizálni, meg-, át- és újraszervezni dolgokat, adott esetben jobban teljesítesz az időtényező nyomása alatt (pl. ha már közeleg a határidő, koncentráltabban tudod megoldani a feladatot). De jelentheti ez azt is akár, hogy élvezed az utolsó pillanatban történő cselekvés extra presszióját, adrenalinlöketét, szereted a kihívásokat.
Passzív halogatás esetén bármilyen okból kifolyólag is ("nemszeretem"-feladat, kudarctól való félelem, képességhiány feltételezésre önmagadról, önbizalomhiány stb.) egyszerűen csak sodródsz azt feltételezvén, hogy a halogatással időt nyerhetsz, adott esetben akár ahhoz is, hogy majd "magától megoldódjon" valami, a te aktív részvételed nélkül. De passzív halogatásnak minősül a bejövő lehetőségek nem kihasználása is, amikor akár félelemből, akár felkészültséghiány-érzet, elvárások, vagy bármi más ok miatt nem élsz az önmagad által megteremtett vagy az élet nyújtotta lehetőségekkel, pedig pontosan érzed, hogy az jó/szép/előremutató volna számodra. A passzív halogatást (kiemelten a lehetőségek emiatti meg nem élését) gyakran kíséri bűntudat, elkeseredettség, szomorúság- és bénultságérzet.
Folyt. köv.
Jó, ha a téma megérint vagy szíven üt, de kérlek, még mielőtt tovább gondolod magadban, várd meg a posztsorozat többi részét is a többi nézőponttal, jönnek szépen sorban hetente. Folytatás a jövő héten, figyeld az oldalt a Halogatásaid II-ért!