Elhárító mechanizmusaink
Mostanában sokatokkal kerül szóba a HÁRÍTÁS témája mind szóban, mind írásban, így gondoltam, a fogalmi dugók elkerülése végett írok egy posztot róla, hogy kicsit jobban átlássátok, mik is ezek az esetek.
Az elhárító mechanizmusok rendszerét nem én alkottam, hanem Freud, úgyhogy kicsit sem újkeletű, viszont a mai napig használatos.
1., Elfojtás: Amikor az egyén, gyakran az önfegyelmezés látszatát keltve egyszerűen "izomból" kiszorítja a tudatából azokat az érzelmeket, vágyakat, gondolatokat, amik benne konfliktust okoznak, így azok a tudatalattiba kerülve élnek benne tovább, sokszor álmokban feltörve, vagy pszichoszomatikus tüneteket okozva (hiszen valahol muszáj felbukkanniuk).
2., Projekció (kivetítés): Amikor az egyén a saját érzelmeit, vágyait, fel nem vállalt késztetéseit egy másik embernek tulajdonítja. Klasszikus esete pl. a bűnbakkeresés, amikor saját felelősségét másra hárítja, az önmaga által fel nem vállalt, meg nem valósított dolgaiért mást hibáztat vagy másra irigy miattuk ("bezzeg ő...").
3., Racionalizálás (ésszerűsítés): Az az eset, amikor a vágy elérése (tehát a "gól" maga, vagy a cselekvés) meghiúsul, az azt követő sikertelenségre / kellemetlen helyzetre / csalódottság-érzésre/ szomorúságra pedig az illető valamilyen kézenfekvő, hihető magyarázatot próbál keresni magának önigazolásképp, és ezáltal igyekszik kisebbíteni magában az eset jelentőségét.
4., Anulláció (megnemtörténtté tevés): Amikor az egyén elhiszi, hogy egy érzelmet / helyzetet / eseményt megnemtörténtté lehet tenni. Klasszikus példa erre kisgyermekkorból ha valamit a szemünk láttára tör össze véletlenül az óvodás, majd ránk néz, és azt mondja, "nem én voltam", hátha akkor mi is így látjuk majd. De természetesen felnőtteknél is tapasztalható jó sokszor hasonló (nyilván nem pohártörés kapcsán).
5., Regresszió (visszacsúszás): Amikor az egyén azért, hogy az épp aktuális konfliktushelyzetből kimeneküljön, egyszerűen a fejlettségénél alacsonyabb szintű viselkedést produkál. Bonyolultan hangzik, de ez igazából az a helyzet, amikor pl. egy érett felnőttre legszívesebben rászólnál, hogy ne viselkedjen már óvodásként.
6., Kompenzálás (áttolás): Amikor az egyén be nem teljesült vágyai esetén az őt feszítő hiányérzetet igyekszik valamiféle egyéb (akár hasonló, akár teljesen más típusú) érzelemmel, cselekvéssel pótolni azt gondolván, hogy az majd kitöltheti a be nem teljesült vágya után maradt űrt. Ide tartoznak a különböző pótcselekvések, "pótérzelmek" generálása stb.
7., Azonosítás: Amikor az egyén azonosul a benne feszültséget generáló mintával, helyzettel, így számára kevésbé tűnik feszültségkeltőnek a szituáció vagy azt generáló személy. Ez is bonyolultan hangzik, pedig igazából egyszerű, amikor pl. egy arrogáns főnök esetén a dolgozó maga is arrogánssá válik a kollégáival szemben, mert így kevésbé félelmetes és nyomasztó számára a főnökétől érkező lelki teher.
8., Reakcióképződés: Amikor az egyén a benne feszültséget okozó szokással vagy cselekvéssel szemben teljesen ellentétes viselkedésbe kezd, és az válik számára megszokottá. Például amikor egy hangos, állandóan zsizsegő kisgyereket folyton durván rendreutasítanak, ezáltal megtanulja, hogy ez tiltott viselkedés, és ahelyett, hogy a kiegyensúlyozott önkifejezés felé haladna a kommunikációja, egy idő után teljes szélsőségbe átcsapva visszahúzódó, félénk és "néma" lesz.
9., Elaboráció: Az az állapot, amikor az egyén a feszültségeit, fájdalmait kézzelfogható, hasznos tevékenységbe transzformálja. Klasszikus példa rá a workaholic (munkaalkoholista) személy, aki éjt nappallá téve dolgozik (és valóban eredményes munkát végez), csak hogy ne kelljen magával és a benne feszülő érzelmekkel foglalkoznia.
És a végére a bónusz: ami az elhárító mechanizmusokban a "legklasszabb", hogy remekül tudja őket kombinálni bárki, vagyis simán működtethetsz egyszerre többet is egyidőben, akár egyazon érzelemmel kapcsolatban is, illetve egymás után "sorban", váltogatva őket is akár, szintén ugyanannak az érzelemnek a hárítására.
Ennél rövidebb összefoglalót nem tudtam írni a hárításról, így is hosszú lett, de remélem segít jobban rálátni a dologra, és elgondolkodtat.